A rossz szájhigiénia növelheti a COVID19 kockázatát

Ha nem mosol fogat, akkor bajba kerülsz a fogorvosnál – de a járvány beköszönte óta ez nagyobb problémákhoz is vezethet. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a rossz szájhigiénia növeli a COVID által jelentett kockázatot.

A kutatások azt mutatják, hogy a rossz szájhigiéniával rendelkező embereknek súlyosabb tüneteket okozhat, ha elkapják a koronavírust. Azok a COVID-betegek, akiknek fogínybetegségük van, 3,5-szer nagyobb valószínűséggel kerülnek intenzív osztályra azoknál, akiknek nincs. Ezenkívül 4,5-szer nagyobb valószínűséggel kerülnek lélegeztetőgépre, és kilencszer nagyobb valószínűséggel halnak meg a COVID-ban.

Bővebben angolul itt.

A rossz szájhigiénia növelheti a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázatát

A kutatók új mechanizmust azonosítottak, amellyel a parodontális, azaz fogíny betegség metabolikus szindrómát okozhat.

A parodontális betegség a metabolikus szindróma egyik fő kockázati tényezője. Ez azoknak a betegségeknek a csoportja, amelyek növelik a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázatát. A fogíny betegséget okozó  Porphyromonas gingivalis baktérium a vázizmok anyagcsere zavarát idézheti elő. Ennek pedig az egyik következménye a gyulladások, amelyek pedig sokféle szív- és keringés betegséghez járulhatnak hozzá.

Ne feledje, a helyes fogmosás kiemelkedően fontos, ahogy a félévente szükséges fogorvosi szűrővizsgálat is.

Bővebben németül itt.

Az ínybetegségek növelik más betegségek, például a mentális egészség és a szívbetegségek kockázatát

Az ínybetegségek növelik más betegségek, például a mentális egészség és a szívbetegségek kockázatát, állítja egy tanulmány. A Birminghami Egyetem által vezetett kutatás azt mutatja, hogy a betegeknél megnövekedett a kockázata, hogy olyan betegségek alakulnak ki, mint például a mentális betegségek és a szívbetegségek, ha a háziorvos által vezetett fogágybetegség a páciens kórtörténetében szerepel.

A kutató csapat felfedezte, hogy azok a betegek, akiknek a kórtörténetében a vizsgálat kezdetén fogágybetegség szerepel, nagyobb valószínűséggel és átlagosan három év alatt diagnosztizálják náluk a további betegségek valamelyikét, mint a fogágybetegségben nem szenvedő betegek csoportjában.

A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy azoknál a betegeknél, akiknek a kórtörténetében a vizsgálat kezdetén periodontális betegség szerepel, a mentális betegségek kialakulásának kockázata 37%-kal, míg az autoimmun betegségek kialakulásának kockázata 33%-kal nőtt. A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata 18%-kal, míg a kardiometabolikus rendellenességek kockázata 7%-kal nőtt (a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának növekedése is sokkal magasabb, 26%-kal).

Ne feledje járjon rendszeresen fogászati szűrővizsgálatokra és ápolja a fogait rendszeresen!

Bővebben a tanulmányról angolul itt.

Összefüggés a fogágybetegségek és az Alzheimer között

A fogágybetegséget komolyan kell venni. Egy tanulmány megerősíti a kapcsolatot a fogágybetegség és a kognitív agyi teljesítmény között. Egy amerikai-dán tanulmány megerősíti, hogy az Alzheimer-kór összefüggésben áll a krónikus parodontózissal (http://www.zahnklinik-jung.de/leistungen/parodontologie.html)

A bakteriális fogágyfertőzésben szenvedő időseknél ezért nagyobb valószínűséggel alakul ki Alzheimer-kór, mint az azonos korúaknál, akiknél nem jelentkeznek parodontális tünetek. Úgy gondolják, hogy az ok az, hogy az ilyen típusú fertőzés fokozza a gyulladásos reakciókat az agyban. Ez agysejtek pusztulását okozhatja, és elősegítheti a demenciát.

Feltétlenül érdemes eljárni rendszeres fogászati ellenőrzésekre.

Bővebben itt.

Parodontológia

parodontológia (a görög περί peri "körül"; ὀδούς odous "foga", birtokos ὀδόντος odontos) a fogászat speciális ága. A fogágybetegség, orvosi néven parodontitis (közismert nevén fogínysorvadás) a fogat körülvevő szövetek baktériumok okozta gyulladásos megbetegedése

A fogágy mindazon szövetek együttese, amelyek a fogakat stabilan a helyükön rögzítik. Ide tartozik: az íny, a fogakat a csonthoz rögzítő kollagén rostok, a foggyökér cementrétege (amelybe a rostok beágyazódnak) és a fogat körülvevő csont. Ha a fogágy gyulladása előrehaladott, az előbb említett szövetek mindegyike érintetté válik. A fogágybetegségrőlazért érdemes tudni, mert viszonylag kevés tünet jelentkezése mellett is a fogak elvesztéséhez vezet.

A betegség kezdetén ínygyulladás alakul ki, melynek tünetei, hogy az íny vörössé válik, megduzzad és erősebb nyomásra, vagy akár a fogmosás során vérzik. Abban az esetben, ha betegséget nem ismerik fel időben, és nem történik megfelelő kezelés, a gyulladás krónikussá válik, átalakul fogágybetegséggé. Ilyen esetekben a fellazult íny és a fog felszíne között egy fokozatosan mélyülő rés, úgynevezett tasak alakul ki.

A betegség előrehaladtával egyre mélyebbé válnak ezek a kialakult tasakok, ezért egyre kevésbé lehetséges a tisztításuk. Ezáltal egyre agresszívebb baktériumok szaporodnak el az íny alatti oxigénhiányos környezetben. Ennek következtében a tartószövetek előrehaladott pusztulása következik be, mely a fogak meglazulásához és végül elvesztéséhez vezet bizonyos idő eltelte után. A betegség kevésbé ismert következménye a fogak elvándorlása, ami a gyulladás miatt meggyengült csont miatt  következik be. Egyszerűen nem képes ellenállni a rágóerőknek a meggyengült csont. 2017-es statisztikai adatok szerint továbbra is ez a betegség a vezető ok a felnőttkori fogvesztések esetében.

Korai státiumban észlelhető tünetek:

  • az ínyvérzés
  • fokozott fogkőképződés
  • kellemetlen szájszag/lehelet
  • kezelés nélkül a csont is gyulladásba kerül a fogak meglazulnak. 

A fogágybetegséget kialakulásáért a szájban megtalálható baktériumok megváltozott összetétele felelős. Meghatározott kórokozó fajok felszaporodása okozza. Ezek az agresszív baktériumok forrása jellemzően az eltávolítatlan lepedék, fogkő. A nem megfelelő fogmosási technika vagy a fogmosás részleges vagy teljes hiánya, illetve a plakk eltávolítását megnehezítő nem megfelelően kialakított (elálló) tömés- és koronaszélek okozhatják. 

Tudta, hogy a szájban lévő proteinok védhetik az Ön egészségét?

Egy amerikai egyetem kutatói kutatásuk során arra a következtetésre jutottak, hogy a szájban lévő bizonyos protein család védi az emberi testet a szájon keresztül a szervezetbe kerülő vírusos fertőzésektől. 

Ugyanakkor a szintén szájban megtalálható egyik baktérium csökkenti ennek a védő mechanizmusnak a termelését és hatékonyságát, sőt a kár teljesen el is nyomhatja azt. A nevezett P. gingivalis baktérium okoz például fogínybetegségeket, amelyek viszont más, további betegségekhez vezethetnek, mint pl. Alzheimer kór, reuma, vagy akár herpesz.

Egy újabb kutatás és tanulmány állapította meg tehát, hogy kiemelt jelentősége van a fogak ápolásának és esetleges fog-száj betegségeknek az időbeli felismerésének. 

Mosson fogat rendszeresen és járjon évente szűrővizsgálatokra!

Újabb összefüggés a fogágybetegségek és a rák között

Egy átfogó elemzés során a tudósok jelentős kapcsolatot tudtak megállapítani nemrégiben közölt tanulmányuk szerint a parodontitis azaz fogágybetegségek, és a prosztatarák kockázatának növekedése között. Ezzel szemben nem találtak szignifikánsan megnövekedett prosztatarák kockázatot azoknál a betegeknél, akiknél fogágygyulladást kezeltek. 
 
A fogágybetegséget egyes szisztémás betegségek, köztük a tüdő- és hasnyálmirigyrák fokozott kockázatával hozták összefüggésbe már korábban. A prosztatarák kockázatát jelen kutatás során elemezték, és 1.4-szeres kockázat növekedést mutattak ki fogágybetegségekben nem szenvedőkhöz, illetve azokhoz képest, akiknél kezelték a fogágybetegséget.

Ápolja fogait rendszeresen és fogászati szűrővizsgálatokra!

Cím / Addresse

Varkerulet 75. (Pannonia Hotel)

H-9400 Sopron

Ungarn

Telefon / Anrufen / Call

Nyitvatartási idő / Geöffnet / Operating hours

Hétfő / Montag – Péntek / Freitag

08:00 – 16:30

Szombat / Samstag 

9:00 - 12:00