A góckutatás a szájüreg vizsgálatával kezdődik. Megnézzük a nyirokcsomókat, a nyelvet és a nyálkahártyát, keressük a gyulladás nyomait. Ha krónikus ínygyulladásban szenved a beteg, általában könnyen észrevehetők az íny melletti tasakok.

Ezt követi a vitalitás vizsgálat, ami során a fogbél és a fogidegek állapotát ellenőrizzük. Van, hogy a még egészségesnek tűnő fogak már elhaltak. Ezeket a gócokat találja meg a vitalitás vizsgálat.

Az utolsó lépés a röntgenvizsgálat, amivel remekül azonosítható a gyulladás helye és kiterjedése. A röntgenvizsgálatot panoráma röntgen segítségével végezzük, de előfordulhat, hogy egyéb képalkotókra CT felvételre(CBCT), kis röntgen felvételre RVG szükség lehet.

A fogászati gócok közé számtalan elváltozás tartozik: ide sorolható például a kinövés közben elakadt bölcsességfog, az elhalt fog, egy nem megfelelően gyökérkezelt fog körül kialakult gyulladás, a ciszta vagy a jelentős fogkő.

Közös jellemzőjük, hogy olyan területen, helyeken tud létrejönni bakteriális fertőzés, ahol a szervezet védekező rendszere, az immunrendszer nem fér hozzá. Így az ott „lakó” baktériumok minden fajta nehézség nélkül tudnak szaporodni, és az általuk termelt méreganyagokat a szervezetünkbe juttatni. Ezt hívjuk gócbetegségnek.

Ezek a baktériumok, illetve azok melléktermékei olyan szisztémás betegségeket okozhatnak, mint például hajhullás, vesemedence-gyulladás, szívizomgyulladás, ízületi gyulladás, de a bőrünk egészségére is hatással lehetnek.